A programot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium EGT Norvég Finanszírozási Alapja támogatja.
Már eddig is sokat hallottunk arról, hogy olvadnak a jéghegyek (és a tengerszint emelkedése tán még Hollandiát is veszélyezteti), egyre több a hurrikán a Karibi térségben és a Kilimandzsáró hava is eltűnik egyszer. Ekkor még talán hajlamosak voltunk azt hinni, hogy ezek a jelenségek tőlünk függetlenek, mert messze vannak. Így volt kényelmesebb. Pedig egyetlen Földünk van és a jelenségek, okok, okozatok, következmények, események egymással szoros összefüggésben mozognak.
Aztán néhány éve megjelentek nálunk is az egyre hevesebb viharok, sose látott záporok meg a jégeső, amely elveri a termést, árvizek, és ezzel szinte egy időben az aszályok. A Tátrát tornádó tépi végig, a Hortobágy sivatagosodik, a gátakat nem győzzük egyre magasabbra emelni. És ha eddig azt hihettük is, hogy bennünket nem érhet baj, most már el kell gondolkodnunk azon, hogy a világméretű éghajlatváltozásban mégiscsak van valami.
Az üvegházhatás jelenségét és a széndioxid (illetve más üvegházhatású gázok) szerepét nagyrészt ismerjük, iskolai tanórák foglalkoznak a kérdéssel. Tudjuk, hogy fizikailag mi a jelenség oka, de ez nem elég. A kiváltó okokat kell megkeresnünk, tudatosítanunk és tennünk kell valamit. Cél, hogy a Föld átlagos melegedése világviszonylatban a kritikus 2 Celsius fok körül maradjon, mert ekkor még az emberi faj még alkalmazkodni tud, és képes lehet a túlélésre. Az éghajlatváltozás két fő kiváltó oka a népességrobbanás (még ha ez a mai Magyarországon kissé abszurdnak is tűnik), másrészt a növekvő igények. A Föld erőforrásai kimerültek, már túl van az eltartóképességén. A jövő generáció(k) erőforrásait éljük föl. Nincs már miből kielégíteni a növekvő népesség fokozódó igényeit.
Képzeljük el, mi történne, ha minden kínai „csak” a miénkhez közelítő szinten szeretne élni…
Fontos látnunk azt is, hogy az éghajlatváltozást megállítani már nem, csak mérsékelni tudjuk. Nincs sok időnk. Világméretű cél 2050-re az 1300 kg/év/fő széndioxid kibocsátás. (Hogy lássuk a nagyságrendeket – ez ma Magyarországon 8000 kg/év, az EU-ban 10-12000 kg/év, az USA-ban 20000 kg/év). Ambiciózus a cél.
Ha elfogadjuk a fenti gondolatokat, felmerül a kérdés, hogy mit tehetünk egyéni szinten? Sokat. Még akkor is, ha ez első ránézésre a világ méreteihez és a probléma nagyságához képes kevésnek tűnik. Mert ha sokan, nagyon sokan tesznek, teszünk valamit, annak ereje és hatása van. Klimatikus viszonyaink között energiafelhasználásunk két fő területe a fűtés és a közlekedés, e kettő Magyarországon a széndioxid kibocsátás 80%-át adja. Tehát ha szigeteljük házainkat, épületeinket, ha új nyílászárókat szerelünk fel, ha megelégszünk 21 fokkal télen, már sokat tettünk. Lehet az is, hogy csak akkor használjuk az autónkat, amikor feltétlenül szükséges, ha újra felfedezzük a kerékpárt, a közösségi közlekedés előnyeit (ehhez persze ki kell kényszerítenünk egy színvonalas közösségi közlekedést, de ez már más gondolati vonalat indít el). Odafigyelhetünk vízhasználtunkra, használhatunk energiatakarékos berendezéseket, és abból is egyre kevesebbet, vagy dönthetünk úgy, hogy nem repülünk egzotikus országokba, hogy ott keressük a feledhetetlen élményeket, hanem felfedezzük közvetlen környezetünk természeti szépségeit. Ha a helyi termékeket keressük a boltokban, piacokon nemcsak az egészségünkért, de az éghajlatért is teszünk valamit. És sorolhatnánk még a lehetőségeket.
Az éghajlatváltozás rajtunk, rajtad, meg Önön, meg mindenkin múlik. Cselekedjünk együtt!
Az éghajlatváltozásból adódóan fokozatosan nő az esővíz hasznosításának szükségessége, az ivóvízzel ily módon való takarékosság igénye. Az esővíz gyűjtésének és hasznosításának jelentőségére hívta fel a figyelmet a Víz Világnapja alkalmából a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület a veszprémi sétáló utcára szervezett akciónapján. A járókelők az esővízgyűjtés mikéntjéről szerezhettek információt szakmai kiadványok és paravánok segítségével, és megismerhették az esővízgyűjtéshez szükséges eszközöket.
Most még természetes, mindig a rendelkezésünkre áll, csak a csapot kell kinyitnunk. De vajon így lesz-e ez tizenöt év múlva is? Az ENSZ Környezetvédelmi Programja megállapítja, hogy a jelenlegi fogyasztási szokások megmaradása esetén 2025-re a Föld lakosságának kétharmadát érinteni fogja valamiféle vízkorlátozási intézkedés. A Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület a víztakarékosság fokozódó jelentőségére hívja fel a figyelmet a május 15-i Nemzetközi Klíma Akciónap alkalmából.
Vajon jobban meggondolnánk, hogy mennyi vízre van szükségünk, ha kútról hoznánk, vagy a forrásból hordanánk? Biztosan szükségünk van annyi vízre, amennyit kiengedünk csapjainkon? Tudjuk-e, hogy mekkora értéket pazarolunk, mikor autót, járdát mosunk, vagy úszómedencénket üzemeltetjük?
A lakásfelújítások idején érdemes elgondolkodnunk otthonunk téli melegén, melyben komoly szerepe lehet a külső falak szigetelésének. Ezen eljárással fűtési költségeink 20-30%-át is megtakaríthatjuk. A takarékosság mellett fontos szempont lehet, hogy az energiatakarékossági beruházásokhoz most támogatás is igényelhető.
A fűtéskorszerűsítés, a nyílászáró csere, és a homlokzat szigetelés együttes megvalósítása komoly beruházás, de így foghatjuk meg leginkább a drága meleget. Ha erre nincs módunk, faablakaink szigetelésével is megtakaríthatjuk fűtésigényünk 15-20%-át. A nyílászárók cseréjének jelentőségét és az utólagos szigetelés gyakorlati módszerét mutatta be a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület akciónapján.
A készenléti áramfogyasztás nagyságrendjére és a standby üzemmód csökkentésének fontosságára, lehetőségeire hívja fel a figyelmet a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület. Magyar kutatók becslése szerint a hazai háztartások éves energiafogyasztásának átlagosan 8 százalékát adja a készenléti üzemmód. Ezek kiküszöbölésével 266 tonnával csökkenthetjük Magyarország éves széndioxid- kibocsátást. Ezzel is teszünk valamit az éghajlatváltozás mérsékléséért és még pénztárcánkat is kíméljük.
Karácsony közeledtével sokan hosszú távú beruházásra készülnek, és a kereskedők is ilyenkor különféle akciókkal csábítanak minket. Még ebben a helyzetben is legyünk tudatos fogyasztók, figyeljünk a termék energia- és vízfogyasztására is, hiszen a megfelelő választással a készülék működtetési költsége akár felezhető is – hívja fel a figyelmet a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület.
Bozsó Brigitta (Energia Klub): Települési éghajlatvédelmi stratégia készítése
A fórum előadói:
Bakoss Géza (GAE Energiagazdálkodási Intézet Zrt) Önkormányzati energiaracionalizálás
Lajtmann Csaba (Ökostúdió Alapítvány) Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség
Egerszegi Zita (Balatoni Integrációs Nonprofit Kft) Balatonalmádi éghajlatvédelmi törekvése